Taln nem is ez a legmegfelelbb cm arra, amirl most rni szeretnk. De nem tallom a szavakat. Egyelre legalbb is nem. De kezdjnk csak bele a tmba:
Stlok az utcn s szembe jn velem egy szmomra lom pasi/ n s az mondom: szerelmes vagyok.
Utazom a BKV egyik jratn, felszll az egyik megllban egy pasi/csaj, megltom s azt mondom: szerelmes vagyok.
Aztn abba remnykedem, hogy ugyan ott szll le, ahol n, vagy ugyan arra megy amerre n. Csak, hogy mg egy kicsit gynyrkdhessek benne, mert valami megfogott a kinzetben. A szeme, a szja, a haja, a mosolya. Az arca. Valami.
Valami mindig van a klsben, ami miatt felfigyelnk valakire, ami alapjn eldntjk, hogy igen, vele rdemes lenne szba llni. Aztn ksbb majd eldntjk, hogy tnyleg j dnts volt-e vele belekezdeni brmibe is vagy nem. De kanyarodjunk egy kicsit vissza. Ott tartottunk, hogy megltjuk s azt mondjuk: szerelmes vagyok bel.
Legalbb is a klsejbe az vagyok, hiszen mg nem is ismerem.
Persze szerelem s szerelem kztt is van klnbsg.
Amikor rzem, hogy elolvadok a nevetstl, amikor minden egyes msodperct lvezem annak, amit egytt tltnk, amikor vele lmodok, amikor egy titkos pillantst vett rm, amikor megrint, amikor megcskol... Szval mindent. Na akkor tudom: szeretem. s azt is tudom, hogy eszem gba nincsen elhagyni se most, se ksbb. Soha.
Na ez mr teljesen ms, mint amikor megltom az utcn az idegent s azt mondom...
De mr mindenki tudja, hogy mit mondok.
De akkor vajon tnyleg beleszeretek? Persze, hogy bele, a klsejbe mindenkpp. De nem tudhatom, hogy szeretni fogom-e igazn, hogy elviselem-e minden tulajdonsgt... Hogy a klsejnek van-e akkora hatalma felettem, hogy mindenhogyan t szeressem.
Ht az nekem soha nem ment. Meg aztn itt van egy blog is, amibe majd rok is, pp ezrt fogtok tudni beletekinteni az n kis letembe, ezltal pedig megismerni... Illetve nagyjbl. Aztn vagy brni fogsz, vagy nem. Az oldal lnyege azonban messzebb ll a „szemlyes, bemutatkoz” tmtl. Azrt jtt ltre, hogy az n, rsaim felkerljenek az oldalra. Nos ennyit, nagyon rviden magamrl.
AJÁNLOM AZ OLDALT
Sg
