1
Réka és Kicsilány 2010.08.15. 21:20
Lilla egy röpke negyed órás késéssel ért a repülőtérre, ahol egyik barátnőjét fogadta.
Vagy legalább is fogadta volna, hogyha ott lenne... Felnézett a táblára, ahova kiírták, hogy a járat röpke 20 percet késik.
"Remek! Én meg azért rohantam, hogy ne várjon sokat..." - gondolta magában, majd leült az egyik székre és türelmesen várt.
Amikor ránézett az órájára rájött, hogy csak két perc telt el azóta, hogy megérkezett. Újabb két perc elteltével megint az órájára nézett, majd a táblára, hátha valami csoda folytán kiírták, hogy már le is szállt a gép, csak éppen bemondani felejtették el..
De legnagyobb bánatára nem így történt.
Eltelt 20 perc, amikor is a hangosbemondó bejelentette, hogy a járat megérkezett.
Izgatottan kelt fel a székről és várta, hogy Adri megjelenjen a reptéren.
Persze nem is Ő lett volna, hogyha nem utolsónak száll ki a gépből.
- Véééégreee! - könnyebbült meg Lilla és odaszaladt Adrihoz, hogy üdvözölje.
- Sziaa! - ölelte meg Lillát - Bocsi. Esküszöm most nem én tehetek arról, hogy késett a gép! - nevetett Adri.
- Ja, persze! - nevetett vele Lilla is - De a lényeg, hogy itt vagy. Mehetünk?
- Naná! - vette magához a bőröndöt, majd taxiba szálltak és elmentek Lilla lakása felé.
- Na és hogy utaztál? Minden rendben volt a repülőúton?
-Abszolút. Imádtam. És ezzz hát széép. - mondta ujjongva Adri miközben beértek már Helsinkibe.
- Ez még csak a külváros. Majd lecuccolunk és akkor majd kimegyünk egyet sétálni persze ha nem vagy nagyon fáradt és akkor kajálunk valamit, iszunk és cukrászdát sem hagyunk ki.
- De jó dolgom lesz nekem itt.
- El sem hiszed. Persze majd kell egyedül is hagyjalak, mert nekem közben még dolgoznom is kell.
- Nem gáz. Megoldom én. - mondta miközben Lilla fizetett a taxisnak és kiszálltak egy 4 emeletes tömbház lakásnál.
- Második emelet. Kibírod?
- Persze. Nem gond .- mentek fel mindketten majd miután Lilla kinyitotta az ajtót rögtön lepakolták a bőröndöket és levetették magukat a kanapéra. - Este mit szeretnél csinálni.
- Ma este aludni. Majd gondolom lesz még időnk bulizni. Úgyis hét eleje van...
- Nem számít, itt mindig kerül valami buli. Akarsz tusolni vagy valamit?
- Az jó lenne. Majd kipakolok és indulhatunk is feltérképezni a várost.
- Helyes. Arra találod a mosdót és van bent minden amire szükséged lehet.
Adri gyorsan letusolt és egy gyors kipakolás után már el is indultak a városba szétnézni ilyen olyan után.
- Wáo. Úgy örülök, hogy itt vagyok és köszönöm, hogy ellakhatok nálad ebben a két hétben!
- Jaj ne hülyéskedj már! Legalább nem vagyok egyedül! Azért nem mindig szeretek kihalt lakásba visszatérni meló után!
- Hát gondolom.
Lilla a következő pillanatban arra lett figyelmes, hogy Adri gyomra egy hatalmasat korgott.
- Te hallod, békát tartasz a gyomrodban?
- Nem, de díjaznám, hogyha beülnénk egy cukrászdába és befalhatnék két hatalmas…öhm… igazából krémest, de kérdés csak az, hogy itt milyen sütik vannak. Aztán persze sok-sok gombóc fagyit… Utána meg egy hatalmas jeges kávét!
- Nem lesz ez egy kicsit sok? – nevetett már Lilla, miközben a kedvenc cukija felé vették az irányt.
- Dehogyis nem! De olyan jól hangzik!
- Na majd ajánlok neked egy igazi finn sütit, szerintem imádni fogod!
- Hát remélem!
Pár perc múlva elhaladtak a Stockmann mellett majd betértek egy kis utcába. Bal kéz felől megjelent egy cukrászda.
- Itt is lennénk. A híres Fazer Cafe. Imádok ide járni és majd te is fogsz...csak bírd meg kifizetni xD.
- Ez jól hangzik hogy híres...de a második fele az nem annyira. De azt hiszem most az egyszer nem halunk bele hogyha ez olyan híres akkor ki nem hagyjuk.
Bementek mindketten és szétnéztek. Óriási nagy helyiség volt, tele minden finomsággal.
- Azt várod el tőlem, hogy ezekből VÁLASSZAK?- hangsúlyozta az utolsó szót.
- Hát igen, muszály lesz mert mind nem vesszük meg. Én egy kávét iszok meg egy pullát kérek és ennyi. Nekem ez most éppen elég. Mielőtt kimentem a reptérre akkor ettem.
Pár percen belül már egy asztalnál ültek és a süteményüket ették. Lilla a kávéjával és a pullájával volt elfoglalva, míg Adri valami nagyon krémes dolgokat rendelt és tömte magába ezerrel.
- Na ízlik?
- Isteni. Ide ne hozzál többet, csak akkor, ha elég pénzünk lesz arra hogy majd felvásároljuk az egész boltot.
- Az későre lesz még. - jegyezte meg Lilla amikor kinézett az ablakon és ismerős arcokat látott, majd elmosolyodott.
- Na mi az kit láttál odakinnt? - kérdezte miközben Ő is megfordult, de senkit nem látott akit ismert volna.
- Semmi érdekes. Csak egy megszokott látvány errefele.
- Aha, ha te mondod. - válaszolt a lány miközben befalta az utolsó darabot a tésztájából. - Na ez finom volt. A baj csak az, hogy nem igazán tudok most megmozdulni.
- Hát majd megfogsz amikor felkell másznod a lépcsőket a Tuomiokirkkohoz. Na gyere, előbb veszünk sört meg epret és majd megyünk lecsövezünk a lépcsőkre.
- Sör? Uhhh az nagyon jól hangzik! – pattant is fel az asztaltól, majd el is sétáltak egy közeli boltba ahol beszerezték a már említett kis alkoholt és az epret is.
- Innen messze van ahova megyünk? – kérdezte Adri.
- Nem, annyira nincsen. – mosolygott Lilla, majd egy 5 perces séta után oda is értek.
- Huh. Ez baromi szép!
- De még milyen! Na gyere, most jön a lépcső része!
- Jaj. – borzongott meg Adri, de minden esetre felmásztak a legtetejére, leültek az egyik szélére, ahol nem nagyon mászkáltak az emberek és nekiláttak az epernek és a sörnek.
- Basszus ilyen finom epret életemben nem ettem még!
- Megmutatom én neked a jókat, higgy nekem! – mondta Lilla két eperfalat között.
- Elhiszem. Kész Hawaii az itteni élet!
- Legalább is annak, aki minden áron ki akar jutni.
- Igen, mondasz valamit… És amúgy mivel is foglalkozol idekint?
- Rádiózok. Vagyis még egyelőre csak híreket meg reklámot szerkesztek és nem csúcsidős mű;sorom van. De ez is jó, végülis csak az a lényeg hogy legyen munkám hogy fent tudjam tartan magam, na és persze mondjuk az is hogy szeressem. És szeretem. - mondta miközben meghúzta a sörét. - Imádom ezt az eper és epres sör kombinációt.
- Ízlik neked?
- Nekem aztán minden amit itt kapni lehet. - mondta Adri miközben ő is meghúzta a sörét és körbenézett. - Komolyan eltudnék üldögélni itt egész nap.
- Azt elhiszem, én is. Néha ha nagyon jó idő van akkor kihozom a laptopot és itt végzem egyes dolgom...De lassan mennünk kellene. Nem mintha nem lenne időnk mindennap valamire, de összekell még állítanom holnapra valami reklámot és az esti híreket elkell küldenem időben.
- Rendben.
- Megyünk K City felé bevásárolni, majd ott van mellette Alko is és ott veszünk valami piát estére. Holnap csak 11re kell bemennem a stúdióba, úgyhogy belefér egy csajos este otthon. Amúgy ha gondolod te is bejöhetsz. 3ig kell maradnom.
- Dejó, mégszép hogy megyek. Mindent kihasználok hogy belepillantsak a finn cuccokba. Shopping...hmm az nagyon jól hangzik füleimnek. Minden kaját ki akarok próbálni.
- Arra nem hiszem hogy a két hét elég lesz. - jegyezte meg Lilla nevetve miközben megvette a két buszjegyet és elfoglalták a helyüket. 10 perc múlva megérkeztek az üzlethez és bementek vásárolni. - Bazd meg ezt nem hiszem el!! - állt meg Adri az édességes “polc” előtt tátott szájjal.
- Na igen erről akartam szólni... - mosolygott Lilla - És mind helyi gyártmány. Na melyikkel kezdjük ma?
- Nem tuuudom, mind kell nekem. - nézte végig a hosszú édesség sort.
- Na jó akkor választok én. - vett el 3 különböző féle csokoládét, 1 gumicukrot és es borsmentás Marianne csokidrazsét. - Oké akkor most kaja, majd siideri és mehetünk az Alkoba valami erősebbért.
Megvettek minden fontosat majd a nehezebb pia kategóriába tartozó vodkát, minttut és tervasnappsit és elindultak hazafele.
Miután felmentek ledobták magukat a kanapéra és felbontották az egyik édességet. Lilla közben kihozta a laptopját és elkezdte csinálni a munkáját.
- Ja amúgy szólj, ha zavarlak! – mondta Adri.
- Nem zavarsz. Érdekel amit csinálok?
- Persze!
- Oké, akkor… - majd el is kezdte Adrinak magyarázni, hogy éppen milyen hírekkel szolgál a bentieknek, valamint, hogy milyen reklámot szerkeszt éppen.
- Ez tök jó lett! – mondta neki Adri, mikor Lilla beküldte az anyagot.
- Hát remélem, hogy Ők is meglesznek elégedve.
- Ebben biztos lehetsz!
- Na akkor nézzük csak azt a piát! – vett elő két kis poharat, amibe kitöltött először csak egy kis kóstolót Adrinak.
- Hmm…. Ez finom! Nagyon is finom. Az a baj, hogy annyira nem bírom a vodkát. Mármint, hogy a szervezetem nem. Úgyhogy valószínűnek tartom, hogy előbb kileszek tőle, mint te. Viszont, ha esetleg odáig fajulna a dolog, hogy nem tudod kivenni a kezemből az üveget, akkor kérlek szépen üss meg vagy valami…
- Előfordult már ilyen? – nézett nevetve a lányra.
- Igen, csak az éppen nem tudom hányadik pezsgősüvegnél történt… Nem tudták elvenni tőlem, pedig elvileg már egyáltalán nem volt szomjas, hogy finoman fejezzem ki magam. Bár én a mai napig állítom, hogy nem voltam részeg!
- Nah majd akkor meglátjuk mi lesz a vodkánál. – töltött még egy pohárkával mind a kettőjüknek és azt is lehúzták.
Aztán csak arra lettek figyelmesek, hogy az üveg üres lett.
- Elpárolgott! – jelentette ki Lilla, már Ő sem szomjasan ám, de kicsit becsiccsentve.
- Dehogy párolgott! Itt volt valaki és megitták!
- Az UFÓ-k!
Nem sokkal éjszaka 2 körül mindketten elaludtak a hálóban, mivel jobbnak látták a vodka után beköltözni mielőtt nekifognak a minttunak és a tervasnappsinak.
|