|
2/3
Kicsilány 2011.01.13. 16:50
Igen, pontosan tudom, hogy aki az előbb az asztalomhoz ült azaz Ami volt, akit ma a könyvtárba láttam, és igen csak meglepődtem azon, hogy egy ilyen ember mit is kereshet tulajdonképp ott, na de gondolom az érzés kölcsönös volt, amikor ma este meglátott egy könyvtáros lányt itt, bulizni. Na már ha egyáltalán felismert. Az is lehet, hogy nem, de nem lényeges. Csak egy elképesztően tuskó alak, de attól függetlenül eszméletlenül jól néz ki. Ez a kis hibája – mármint, hogy tuskó- még meg is bocsátható…. Talán.
És most?! Most itt állok a pultnál és látom, hogy milyen jól érzi magát egy nő társaságában. Aztán néha – néha rám pillant és nem tudom hova tenni a tekintetét… Nem hinném, hogy Ő is arra gondol amire én. Aztán persze sosem lehet tudni…
Az egyik percben még táncolt, most meg… eltűnt. Na hát. Milyen meglepő…
- Milyen koktélt adhatok a hölgynek? – jött egy ismerős hang a pult mögül. Nem is lepődtem meg, amikor Ami James állt ott.
- Talán egy… speckó koktélt, amit a nagy Ami kever össze. – válaszoltam neki.
- Oh, mekkora szája lett hírtelen ennek a kicsi lánynak.
- Kicsi?! – néztem rá kérdőn.
- Aki a könyvtárba dolgozik igen is kicsinek számít! – mosolygott.
Remek. Tehát emlékszik. Nem is tudom, hogy ez jó-e vagy rossz.
- Csak ez a munka van, sajnálom. Röhögni fogsz, de pont mostanában keresek mellékállást.
- És gondoltál már arra, hogy esetleg feldobom ezt az üzletet és eljössz ide esti táncosnőnek? – kérdezte, miközben a shake-be összerázta a feldarabolt jeget és a két féle alkoholos italt.
- Igen. Nagy sikerem lenne szerintem, főleg, hogyha beöltözök szerény kislánynak, aki a kezében tankkönyvekkel jön, majd elkezd vetkőzni.
- Nem is rossz ötlet. – rám nézett, alaposan végig mért, majd a szemembe nézett – Még a végén én is felizgulnék.
- Hülye tuskó!
- Oh, kösz ezt bóknak veszem! – tette elém a koktélt.
- Mennyivel jövök?
- A tuskó üzletvezető vendége voltál.
- Oh. Mond meg annak a tuskó üzletvezetőnek, hogy csókoltatom. – majd elindultam volna a tömegbe, de eszembe jutott még valami – Ja! És azt is üzenem neki, hogy ha nem lenne tuskó, neki még különszámot is tartanék a kislányos táncból! – kacsintottam rá, majd inkább tényleg elvonultam.
Na persze nem kell mindent komolyan gondolni amit mondok, hiszen nem vagyok én olyan lány. Tény, hogy tényleg adnék neki magánórákat, mert olyan átkozottul jó képű, de maradjunk a visszafogottnál, na meg persze a kapcsolatok elkerülésénél. Egyenlőre. Hiszen mindenkinek jobb a békesség. Nem hiányzik egy újabb teher a nyakamba, köszönöm.
Belevegyültem a tömegbe, élveztem egy kicsit a körülöttem táncolókat és én is nekileselkedtem a dolognak. Nem panaszkodom, szert tettem néhány 10 pontos pasira, úgyhogy egy igazán jó éjszakát tudhattam a hátam mögött.
És igen… Arra is jól emlékszem, hogy egy fél órácskát még Ami James-sel is táncoltam.
| 
AJÁNLOM AZ OLDALT
